Villámlátogatás Apollóéknál

Ahogy az első, Kennedy Centerről szóló bejegyzésben is írtam, a nap végén az Apollo-programot bemutató kiállításra már sajnos csak kutyafuttában volt időnk (szerintem két-három napot is el lehet tölteni a Kennedy Centerben és a végén még mindig úgy érezné az ember, hogy jó volt, de ezt, meg ezt és ezt még nem láttam). Mivel Apollóéknál csak tessék-lássék tudtunk körülnézni, ez egy, a szokásoshoz képest nyúlfarknyi bejegyzés lesz.

Nagyon tetszett az Apollo-kiállításban, hogy az Apollo 8 indításának egy párperces vetítésével kezdődik – mégpedig az Apollo-program eredeti irányítótermének berendezéseivel megspékelve :) (Az Apollo 8 azért volt különleges, mert az Apollo 1 balesete után ez volt az első "emberes" küldetés.)

Brééééking nyúz!

 Vigyázz…

kész…

kész és fél…

Közben a panelek, gombok és képernyők úgy váltakoznak és villannak fel, mint annak idején az Apollo 11 indításánál :)

Rajt!

Azt hiszem erre mondják, hogy egy darab történelem.

A show után nincs más hátra,
mint a hatalmas Apollo-csarnok – fent az Apollo-küldetések jelvényei

És azért kell ekkora csarnok neki, mert itt egy az egyben
meg lehet nézni egy Saturn V rakétát :)

Méretarány

Van egy makett is, hogy jobban átlátható legyen a dolog,
mert az eredeti ahhoz már túl nagy

Persze jutott más is a Saturn V mellé, ha már egyszer 
ekkora csarnokot építettek – világszerte címlapon a holdraszállás

Ezt a dögöt meg már ismeritek – ilyen felülről

Crawlertalpdarab

Hódkomp

Apollo 13 – ’Houston we’ve had a problem.’

Utóbbi, végül szerencsésen végződött küldetésről egy egész jó filmet sikerült összehozni Hollywoodnak, Apolló 13 címmel, érdemes megnézni. És érdemes kicsit utánaolvasgatni a történteknek is, például itt, de a NASA honlapján is rengeteg anyag van ezzel kapcsolatban (pl. itt).

Közben átértünk a terem túlsó felébe,
de akkora ez a Saturn V, hogy most meg a vége nem látszik

És közben fájlaltuk az átugrott tárolókat, plakátokat és a fejünk felett lógó töméntelen izét, mert már csak negyed óránk volt zárásig.

Az Apollo 14 parancsnoki egysége,
kicsit megviselte a külsejét a visszatérés

Még egy kicsit visszanéz a kijárat előtt

És már sajnos el is telt az egész nap – de abszolút megérné még 2-3, hogy ha mindent alaposan szeretnénk végigszaglászni, megnézni, megvizsgálni. Már amihez odaengednek.

Hazafelé

Négyórányi autózás és már a szállásunkon is voltunk, örvendezvén az összepakolás és bőröndtömködés nemes feladata felett… De lassan már csukott szemmel is össze tudok pakolni bárhol, bármikor, néha az az érzésem, hogy nem is nagyon van az embernek több ruhára szüksége, mint egy (maximum két) bőröndnyi. Csak tudnám, mivel van tele a szekrény.